Mi az abszolút morbid?

Ha a négy napja megdöglött és kidobásra váró halunknak kaját szórok.
Persze, csakis megszokásból.
Utóbbi hetekben arra szoktattam, hogy kaja előtt megsimogatom. Tupi szerint, ezzel valami emberi nyavalyát sóztam rá és ez lett a veszte. Megvárjuk, amíg Tekla elkészíti az agyag"koporsót" és a kertben eltemetjük.

Fél éves kiesés

Mindig halogatom. Aztán eltelik egy fél év és hírzárlat. Ma úgy döntök, újra kezdem. Rákattintok a címre és hibát üzen a szerver. Újra és újra ugyanaz. Hirtelen átfut az agyamon, hogy minden odaveszett. A pillanatnyi érzéseim elvesztődtek és esélyem nincs visszaidézni. És érzem, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak ezek a gondolatok ezen a távoli gépen. Aztán beugrik az ismert oldal és már csak a jelszót kell felidézni és mehet tovább a bejegyzés....

Levél az Mikulásnak, Angyalnak

Máris december

Készülünk a Karácsonyra. Lányok hűségesen bontogatják az Adventi naptár zsákocskáit. Tekla időnként próbálkozik az előre egy nappal "csak megnézni"-kkel.Apa begyúrta vasárnap a mézest és szerencsére, ennek a tésztának jót tesz a pihenés. Így az első rend szerdán elkészült. Az is jó szokása volna, hogy első héten ehetetlen, keménysége miatt, de ez nem jelent gondot a lányoknak. Menekíteni kell majd párat a karácsonyfára.

Készülünk a családfa Alapítvány által szervezett adventi sokadalomra. Apa rendületlenül önti a gipszlovakat, Anya álmodozik arról, hogy mit lehetne sütni a sütiversenyre, mit lehetne varrni-kötni-festeni-SK készíteni. Sára inkább az osztálykirándulást választja.

"Szürke" csapat

9nm-en folyik a játék. "Mondjuk, hogy most én vagyok a ló gazdája" és ehhez hasonlók. Nyerítés, rohangálás. Aztán Sára-tanítónéni osztja a feladatokat, amiknek megoldása időnként hug-zsarolással történik. Rövid árny-bábszínház és már megint egyik hétköznap estéje, mikor korán kell feküdni.

Keresztlánykáink

Annát nehéz fényképezni, mindig huncutul kirohan a képből. Amolyan kis kópé gyermek, igazán szorongatni sem lehet, mert nem engedi. Sajnálom, hogy telnek-múlnak a hónapok és olyan ritkán játszhatnak együtt a lányok.

Ágotával szerencsésebb a helyzet mert ha nagyon kívánom a babaillatát, lesétalunk és élvezhetem is a keresztlányom. Annyira hihetetlen, de a napokban megtette az első pár lépést. November 11-én lesz kilenc hónapos.

Feketó

A nyár végi takarítással összegyűlt két doboznyi nem használatos játékot vittük eladni. És az udvarunkon született, megfojtástól megszabadított két kiscicát akartuk elajándékozni. Szomorú volt elszakítani a kétségbeesett anyamacskától, ehhez már soha nem fogok felnőni.... A cicáknak nagy sikere volt, sok simogatást kaptak és végül gazdira találtak. Sára Eszti osztálytárnőjével élvezte az árulást, mászkálást. Mondhatni, apja lánya: könnyedén kapcsolatot teremt emerekkel és az eladás jó kifogás erre a tevékenységre.

Teklus magyarázta ismerőseinknek, hogy szívesen adna ajándékba az árult játékok közül, de sok a közös játék és azt nem adhatja, Sára beleegyezése nélkül. Ezért csak pénzért árulhatja.

Jó volt ismerősökkel összefutni, a feketói vásár hozta a formáját.