Szivacs effektus

Egész napos tengeri lubickolás, amit medencés úszkálás követ. Tekla kimászni készül:
-Anya! azt hiszem megteltem vízzel, mert nagyon súlyos lett a lábam....

Ciao Italia!!!

Már megint feketu módra indultunk: hirtelen pakolás és kellélkek összeszedése (EU konform gyerekülés, GPS navigátor). Minden határidőt túllépve, a legnagyobb hőségben vágtunk neki Váradról a nagy útnak. Első nap 1100km és pár megálló: Ausztria előtti utolsó magyar Tesco (ahol az árkedvezményes könyveknél enyhén elidőztünk), aztán már Itáliában, Udine környékén.
Első napi célállomás Caorle melletti ****-os camping ahol Babi unokatestvéremék nyaraltak. Ezt már egy hónapja tudtuk, szerencsés egybeesés. A 60ha camping tele nyaralni vágyó családokkal (ez egy gyerekközpontú camping...). Szerencsénkre, mindenki az aquapark-ot részesítette előnyben tengervízhez képest, így vidáman lubickolhattunk és éghettünk le (lehet, hogy csak napozókrém-faktortúladagolástól szenvedtünk).
Következő állomás Milánó, ahol Anya agytágított, család többi tagja 40 fokos melegben városnézéssel próbálkozott. Hála a furfangos koldusoknak, amitől tele a város, megtanulták 2 Euróért, hogyan kell támogatni Afrikát, galambokat etetni.
Anya is megtanulta 12Euróért, hogy a GPS készüléken van egy "Hold" gomb, amit, ha véletlenül lekattintasz, kezelhetetlenné válik és akkor taxi kíséretével találja meg éjjel a szállodát.
A kurzus 20km-re Milánótól, egy ipari parkban található irodaházban zajlott. Anyát meglepte a munkába siető emberek reggeli jókedve, őt is többször köszöntötték (parkolóban, liftben) széles mosolyú Ciaooooo-val. Munkaidőben hangos puszikat adnak/kapnak ügyfelektől és bosszantóan jókedvűek. Bennünk lakózik a belénk sulykolt szlogen, hogy a román mennyire vendégszerető nép és erre csak egy fintor-undor a válasz.
Folytatódik........

Cseresznye szezon

Tanévvég

Szavak nélkül...

Tekla szülinap

Összevetve a lakás/hely/barátok-száma állandókat és változókat, hirtelen úgy döntöttünk, hogy máshol kell szülinapot szervezni. Hála "nagy" Teklának és Andrásnak, a mérai tájházban ünnepelhettünk.

Anya kissé izgult a zuhés bográcsostól, de a csűrt meglátva, minden izgalom elszállt. És az esernyő csak rövid időre került elő.

az ünnepelt:

Érkeznek a véndegek:

Ajándékért puszi jár:

Miből lesz a cserebogár:

-Aba, jön a kaja!

-Választhatnám inkább a sört?

És akik nélkül a mai bográcsos nem jöhetett volna létre:

Móka mester balról és jobbról:

Reméljük, jövőre ugyanitt!

Apa elutazott

Apa egy hétig távol volt és mi, lányok hajtottuk tovább a mókuskereket. Tekla szerint "olyan unalmas apa nélkül".