2008/10/17
"Szürke" csapat
Keresztlánykáink
2008/10/14
Feketó
A nyár végi takarítással összegyűlt két doboznyi nem használatos játékot vittük eladni. És az udvarunkon született, megfojtástól megszabadított két kiscicát akartuk elajándékozni. Szomorú volt elszakítani a kétségbeesett anyamacskától, ehhez már soha nem fogok felnőni.... A cicáknak nagy sikere volt, sok simogatást kaptak és végül gazdira találtak. Sára Eszti osztálytárnőjével élvezte az árulást, mászkálást. Mondhatni, apja lánya: könnyedén kapcsolatot teremt emerekkel és az eladás jó kifogás erre a tevékenységre. 
Teklus magyarázta ismerőseinknek, hogy szívesen adna ajándékba az árult játékok közül, de sok a közös játék és azt nem adhatja, Sára beleegyezése nélkül. Ezért csak pénzért árulhatja.
Jó volt ismerősökkel összefutni, a feketói vásár hozta a formáját.
Az álom
Teklus rajzainak jellege megváltozott. Sztereotip rajzok: virág, nap, felhő. Hiányoznak a mozgalmas, bonyolult fantáziaképek. Megnyugvást keresve, elővettem egyik kedvenc gyereknevelési könyvemet: Hogyan játsszunk gyermekeinkkel (Brian és Shirley Sutton-Smith).
"Al első öt életévben a gyereknek egyéni képzeletvilága fejlődik ki - nevezzük ezt álmának. A gyermek álma magában foglalja a magáról és családjáról alkotott egyéni elképzeléseit és érzéseit, s ez az, ami mindörökké vele marad. De ha nem vagyunk résen az öt-hét éves életszakaszban, a gyermek álma megszűnik aktív erőként hatni: elnyomja, maga alá temeti a munka és a siker kollektív álma. a szülőnek az a feladata, hogy ne hagyja elsorvadni gyermekében az egyedi képzeletvilágot. Meg kell találnunk a módját, hogy továbbra is mesélhesse a saját történeteit, festhesse a saját képeit, teremthesse a saját világát, játssza a saját színházát - egyszóval: hogy tartsa elevenen az álmait. Ha serkentjük, támogatjuk a képzeletét, az újszerű munka beépül a gyermek saját érzésvilágába, s megteremti az önfegyelem alapjait. Ha ez elmulasztódik, s nem tudja kreatívitásra váltani álmait, hanem egyszerűen magáévá teszi a tágabb társadalom sztereotip álmait".
Szóval, házifeladat feladva.....
"Al első öt életévben a gyereknek egyéni képzeletvilága fejlődik ki - nevezzük ezt álmának. A gyermek álma magában foglalja a magáról és családjáról alkotott egyéni elképzeléseit és érzéseit, s ez az, ami mindörökké vele marad. De ha nem vagyunk résen az öt-hét éves életszakaszban, a gyermek álma megszűnik aktív erőként hatni: elnyomja, maga alá temeti a munka és a siker kollektív álma. a szülőnek az a feladata, hogy ne hagyja elsorvadni gyermekében az egyedi képzeletvilágot. Meg kell találnunk a módját, hogy továbbra is mesélhesse a saját történeteit, festhesse a saját képeit, teremthesse a saját világát, játssza a saját színházát - egyszóval: hogy tartsa elevenen az álmait. Ha serkentjük, támogatjuk a képzeletét, az újszerű munka beépül a gyermek saját érzésvilágába, s megteremti az önfegyelem alapjait. Ha ez elmulasztódik, s nem tudja kreatívitásra váltani álmait, hanem egyszerűen magáévá teszi a tágabb társadalom sztereotip álmait".
Szóval, házifeladat feladva.....
2008/10/10
Rékus keresztelője
Helyszín: Nagyvárad, Posticum
Keresztelő: Ft.Rácz László, Posticum lelkésze
Zajlott: 2008 augusztus 31-én
Akarod e a keresztsztséget, hogy Isten életed minden napján angyalait küldje, hogy őrizzenek téged? Akarod-e az áldást? Azt, hogy Jézus Krisztus, akit keresztre feszítettek, aki meghalt és feltámadt, téged megáldjon? Réka válasza: Akarom.
Családias és nagyon meghitt hangulatban énekeltünk, Imre apa énekelt (Szeretnék lenni), imádkoztunk.
Réka megértette az ige üzenetét és másnap kétségbeesve kérdezte anyukáját, hogy ő ezentúl mindig jó kell legyen?
Iskolakezdés
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)