Fura nevű hódok

Tekla kérdi (miközben "Hobó-Vadászat"-ból dúdol): Hogy is hívják a hódot? mert elfelejtettem...
Még szerencse a zenei aláfestésnek, hogy hamar rájövünk: Robin.

Mall

Semmi vonzalmat nem éreztem a Iulius Mall iránt. Nagy tömeg, rongyrázás, túl vonzó ajánlatok, kedvezmények, nyeremények.... Viszont a korcsolyapályát Sára már tesztelte és mivel a sétatéri tó "úszott", vasárnap dupla párosban (lányok, Zselyke és jómagam) vonultunk fel. Tekla szokásos nyavalygásain túl (éppen finomságot szeretne, únja az egészet, stb.) nagyon jól szórakoztunk. És persze, megígértem a lányoknak, hogy mivel ilyen kitartással ellen tudtak állni a kürtöskalács illatnak (amit a jégpálya mellett sütnek), bemegyünk a "mall"-ba. A lányok korcsolyázós szerelése nem igazán illett a csillogó-villogó kirakatokhoz. Elázva, gumicsizmásan, piros orral önfeledten örültek a mozgólépcsőnek, szökőkutaknak, kirakatoknak, liftezésnek. Én meg annyira örültem, hogy velük lehetek! Hazafele meg találtam egy ürügyet (Sára névnapja), amiért bedőljek a kürtöskalács illatnak. A "szürke" (Fekete-Fehér keverék) hétköznapokról, hétvégekről majd máskor....

Csiga-szörny és Fogtündér

Teklát rémálmok ébresztik pár napja. Sárával mindig naprakszen álltam az aktuális korszakához illő elvárásokkal, félelmekkel, megnyilvánulásokkal. És most hirtelen arra eszméltünk, hogy megint bejáratos lett hozzánk a fogtündér. Hirtelen kétszer, egymásután. Ez egy jó tündér, aki szereti az ápolt fogú gyermekeket. És akkor ott van a csiga-szörny, aki Sára fantáziájának szüleménye. Mesét szőtt hozzá, felvette az mp3 lejátszójára és meghallgattatta Teklával. Már többször elmagyaráztuk, hogy ilyen szörnyek nem léteznek, aludjon nyugodtan. Aztán az éj leple alatt mégis megjön a fogtündér és bűvészkedik. Mert Tekla tisztázta velünk, hogy azért bűvészek vannak, igaz? És ha elemezni szeretnénk a helyzetet, azt még hozzátenném, hogy Tekla csiga szeretne lenni farsangkor.

Karácsony

Kicsit rohanósra sikeredett, mint általában.
Advent utolsó vasárnapján kissé megérintett az ünnep hangulata. A Farkas utcai templomban léptek fel a lányok a kórussal.
Itthon Sára újra és újra elfújta furulyán a "rossz a Jézus kiscsizmáját". Kiderült, hogy Tekla tud hangosan és tisztán énekelni. Ezt a párost bedobtuk párszor, nagyszülők, rokonok gyönyörűségére. A büszkeség párás szem és könny formájában jelent meg nálam.
Tulajdonképpen Tekla ovis szereplése kezdte a sort.

Első bejegyzés

Valahol el kell kezdeni... Tulajdonképpen ÁkosAba blog-ját irigyeltem meg.

Sára holnap írja a féléves román dolgozatot, amitől nekem van gyomoridegem. Közben belázasodott, kapar a torka, folyik az orra. Lehet, nem kéne holnap suliba engedni. És akkor megszünne a gyomorideg is, ideiglenesen. Nem tudom, ha a Mikulás értette-e az Apa gyomorerősítésére szánt célzást Sára román füzetéből: "Tata mea alcool". Inkább gondoljunk valami finomra. Gombás fürjtojás "majd a feketu!" módra.

Aztán mosogatás. "Mit használsz?" -kérdi Tekla, miközben a gáztűzhelyt (azaz aragázt) suvickolom. "Most jól jönne egy kis Véénis. Bár a reklámok hülyeségeket mutatnak. A néninek is összeolvad a lába a krémtől."